.jpg)
Személyiségfejlesztés
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Iskolánk kiemelkedően fontos, - az oktatási és nevelési folyamat egészét átszövő - feladatának tekinti a személyiségfejlesztést. Az integráció vállalása az átlagosnál is hangsúlyosabbá teszi a gyermekek toleranciára és a másság elfogadására való nevelését. Annak megtapasztalását és megértését, hogy minden személyiség egyformán értékes és fontos.
A személyiségnevelés feladatai a különböző színtereken
A különböző tantárgyi órákon elsajátított ismeretek eszközei a készségek és képességek kialakulásának és fejlődésének. A tantárgyakkal összefüggő személyiségfejlesztési feladatokat helyi tantervünk tartalmazza. Az ismeretek életkori és fejlettségi szinthez igazodó feldolgozása alapja a világszemlélet, világkép kialakulásának. Az alapvető követelmények és a ráépülő differenciálás (mely a tanulási zavarban szenvedő gyermekek integrációja miatt megnövekedett jelentőséggel bír) lehetővé teszik, hogy az iskolai és iskolán kívüli tevékenységek és a spontán tapasztalatok együttesen a személyiség kiteljesedését szolgálják.
Minden tanítási nap első tizenöt percében az osztályokban beszélgetőkör muködik. A diákok megoszthatják egymással és a pedagógussal gondolataikat és érzéseiket, s közben kommunikációs és vitakultúrát sajátítanak el, megtanulják tisztelni mások véleményét.
A sikerélmény a személyiség kibontakozásának és fejlődésének alapvető összetevője minden gyermek számára. A gyakran sok kudarcot és rengeteg énkép-romboló élményt átélt tanulási és / vagy magatartászavaros gyermekek személyiségfejlesztésében pedig kulcsszerepet tölt be. A sikerélmény megtapasztalásához egyaránt eszköz az óraközi differenciálás, a fejlesztőpedagógusok munkája, és a különböző tanórán kívüli tevékenységek.A sikerélményhez jutásra, az egyéni képességek és a tehetségek kibontakozására, az egyéb területeken mutatkozó nehézségek kompenzálására iskolánk a következő lehetőségeket nyújtja:
Évente négy alkalommal az iskola minden tanulója és pedagógusa részvételével cikluszárót rendezünk. Minden gyermek kedve és képessége szerint osztozik a felkészülésben, és az összes diák kap szereplési lehetőséget is. Ez az esemény önbizalom-fejlesztő és közösségépítő alkalom is egyben.
A testi és lelki fejlődés összhangját teremti meg, ugyanakkor a részképesség zavaros és a magatartás zavaros gyerekeknek a saját test feletti uralom érzését nyújtja a szakember által vezetett játékos tornafoglalkozás.
Iskolánkban nagy népszerűségnek örvend a labdarúgó szakkör, ami a szabályokhoz kötött, ugyanakkor felszabadult játék örömén keresztül adja a sikerélményt, önbizalmat és a csapathoz tartozás érzését a tanulásban kevésbé sikeres gyermeknek is.
Az esztétikus mozgás és a művészetek komplex személyiségfejlesztő hatása kapcsolódik össze a szereplés sikerélményével a táncfoglalkozások alkalmával.
Intézményünkben hagyománnyá vált az erdei iskola szervezése. (Lásd a humanisztikus iskolaprogramnál!)
A személyiségfejlesztés szempontjai az értékelésben
Iskolánkban a tanulók értékelése szövegesen történik. Egy tanévben kétszer, félév végén és a tanév befejezésekor minden gyermek kézhez kapja a tantárgyankénti értékelést, melyhez ő is hozzáírhatja az önmagáról alkotott véleményét. Ez a szöveg nem csak az ismeretek elsajátításának mértékét jelzi, hanem a viselkedés, a tanuláshoz való viszony változásait is rögzíti. A gyermeket tehát nem statikusan értékeli, hanem személyiségét változásában dinamikusan ragadja meg, megfogalmazza a már elért, és az ezután elérendő célokat egyaránt. Az önértékelés a diákot énképe átgondolására ösztönzi, fejleszti ezirányú szókincsét és írásbeli kifejezőkészségét.
Az osztályok tanulói közösen megalkották közösségük saját normarendszerét, a szabályábécét. Ennek betartását a tanulók naponta önállóan, heti egyszer pedig az osztályfőnökkel értékelik az úgynevezett önértékelő füzetben. Amellett, hogy a diákok óriási jártasságot szereznek az önmegfigyelés terén, a szabályábécé és az önértékelés gyakorlata elősegíti a szokásrend belsővé válását, az énkép pozitív fejlődését, az önbizalom növekedését a szabályok betartása felett érzett öröm megélésén keresztül.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek
Az iskolánkban integrált gyermekek tanulási zavarához gyakran társul beilleszkedési és magatartási zavar. Ennek lehet elsődlegesen organikus oka, mint például az idegrendszer gátló és serkentő hatásai egyensúlyának megbomlása miatt létrejövő hyperaktivitás esetében. Sokszor azonban a magatartási és beilleszkedési zavar másodlagosan keletkezik, a részképesség-gyengeségek talaján létrejövő tanulási zavarokra épülve. Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermek problémáinak gyökerét nem ismerik fel időben, sorozatos kudarcok érik az iskolában s emiatt gyakran otthon is, s végül valóban nem képes sehová sem beilleszkedni, ami súlyos esetben devianciához vezethet. Kiemelkedően fontos a szerepe a korai felismerésnek és segítségnyújtásnak, hogy ez az előbb felvázolt rossz kör, ez az önbeteljesítő jóslat ne lépjen muködésbe. Iskolánk szakemberei ezért a magatartászavaros gyermek korai felfedezését és szakemberhez irányítását is fontos feladatuknak tartják.
Intézményünkben öt éve heti egyszeri alkalommal iskolapszichológusi munkát végez a helyi Nevelési Tanácsadó egyik pszichológusa. Munkája konzultációs jellegű, elsősorban az érintett gyermeket körülvevő felnőtteknek ad tanácsot. Az iskolában felmerülő magatartási és beilleszkedési problémák esetén a gyermeket gyakran az osztályközösségben figyeli meg, és azután beszéli meg tapasztalatait a pedagógussal. Amennyiben az eset jellege megkívánja, mert a gyermek viselkedését a hibás otthoni nevelési szokások okozzák, az eltérő nézőpontok egyeztetése érdekében a szülő, az iskola igazgatónője és a gyermek osztályfőnöke együttesen konzultál a pszichológussal.
Ezt a beszélgetést természetesen a szülő is kérheti.
Szükség esetén az érintett gyermek hosszútávú pszichoterápián vesz részt a pszichológus irányításával a Nevelési Tanácsadóban, ahol a pszichés állapot mellett a teljesítmény és az intelligenciaszint felmérésére is van lehetőség. Amennyiben szükségesnek látja, az iskolapszichológus más szakemberhez, például gyermekideggyógyászhoz irányítja a tanácsot kérő szülőt.
Tantestületünk arra törekszik, hogy a magatartászavarral, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek számára megtalálja a személyre szabott bánásmódot, az önbizalmat, örömet adó tevékenységet.
Fejlesztő szakembereink a korai felismerésen kívül fejlesztő óráik során a részképesség-zavarok és a tanulási zavarok korrekcióján keresztül igyekeznek jó irányba befolyásolni a magatartászavarokat.
Hamarosan kapcsolatba lépünk a Positív Országos Szakmai Egyesülettel, mely a nehezen kezelhető gyerekek megsegítésére alakult, hogy segítségükkel információhoz jussunk a terápiás eljárásokról és módszerekről és ezeket az ismereteket az érdeklődő szülőkkel is megoszthassuk.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
Az alapfokú oktatás megvalósítása mellett intézményünk feladatának tartja a tanulási zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) és magatartászavaros gyermekek integrációját. Feladatvállalásunk a következő alapokon nyugszik: az integráció gondolata a humánus alapértékek elfogadását jelenti és a fogyatékosság fogalmának újragondolását feltételezi. A jelenlegi tendencia az, hogy a gyermekek csoportba sorolásánál ne az orvosi szempontok, hanem a speciális oktatási, nevelési szükségletek érvényesüljenek. Fontos annak felismerése és a tanulókkal való felismertetése is, hogy átmenetileg vagy tartósan bárki szorulhat speciális segítségre, hogy mindannyian "mások vagyunk", s ez a sokszínűség nem negatívumot, hanem pozitívumokat jelent a közösségek és a társadalom számára.
Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyermeket reális önértékelésre, képességei maximális kibontakoztatására serkenti, a nem sérült gyermekek pedig megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Ez pedig hosszú távon az előítéletek enyhüléséhez, a "másság" értékeinek társadalmi méretű elismeréséhez vezethet.